2013. május 2., csütörtök

Kezdetek

2010 novemberében fontos esemény volt az életemben, ekkor ünnepelve döntöttük el a férjemmel, hogy 9 év után ( ebből másfél év házasság után) gyereket szeretnénk.
Ekkor elmentem a kardiológusomhoz aki leállította a gyógyszert amit szedtem és véleménye szerint 2-3 hónapot várnunk kellett a babaprojectel.  Kivártuk és teljes gőzzel nekiláttunk. Teltek multak a hetek a hónapok. Az első néhány hónapban azzal biztattam magam, hogy még semmi nincs veszve, jött a hőmérőzés, LH tesztek, a gyergyaállás, a "na most szivem".  A mentruációm 30-35 napos volt általában, de olykor 40 napig is elhúzódott, így a napokat késő mestruációmmal igen csak gazdagítottam a terhességi tesztek gyártóit.
Amikor majdnem egy év telt el így úgy döntöttem irány a magán nőgyógyászom. Általános vizsgálatok nálam és a férjemnél, minden rendben. Van peteérés, a spermiumok jó minőségűek, próbáljuk meg a terminált együttlétet. Ekkor ismerkedtem a Closty-val és a Coragon tüszőrpesztővel. Peteérés figyelés (volt, hogy még vasárnap a húslevese előtt is megvizsgált a doki), mindkét petefészkem szépen működött, egy szép nagy tüsző mindíg lett. Ekkor tüszőrepesztő és a doki mondata: "akkor ma, holnap, holnapután éljenek házaséletet". 5 hónap telt el, de minden hónapot kudarcként éltem meg. 2012 áprilisban a doki széttárta a kezét és közölte Ő ennyit tudott tenni így tovább irányított egy meddőségi központba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése