Ma meg volt a leszívás. Minden rendben volt, még magamon is meglepődtem mennyire nyugott voltam, de még most is az vagyok.
Fél 8 előtt pár percel értünk oda, mivel csütörtökön nem végeznek normál 3 napos embrióbeültetéses leszívást, ezért csak ketten vártunk ott (máskor 6-9 leszívás is szokott lenni). Én voltam az első, fél 8-kor behívtak bennünket, a férjem kapott küvettát és telefonszámot, amin holnap reggel kell érdeklődi. Adott egy puszit és mondta, hogy majd jön. Velem beszélt az aneszteziológus, mondtam neki, hogy köhögök, hát nem örült. Egyébként is egy olyan hölgyről van szó aki reggel mindíg morcos, csak 11 óra körül kezd el megolvadni, mosolyogni.
Megegyeztünk, hogy nem olyan nagy probléma ez, fujjam ki jól az orramat mielőtt bemegyünk a műtőbe.
Megint ugyan azt az ágyat kaptam mint eddig mindíg. Leöltöztem, közben bejött a másik lány is. Neki már van egy gyereke, aki szintén itt "készült", most kistesóért jöttek. Közben kiderült a kisfia blasztocisztából (5 napos embrió) lett.
Befeküdtünk az ágyba én már a papucsra húzható kék zacskót is odatettem a kis szekrényemre. Az anesztes bejött bekötötte az infúziót és mikor meglátta a kék zacsikat elkezdett mosolyogni, és megjegyezte, hogy milyen ügyes vagyok, hogy már oda is készítettem.
Amikor az infúziót kötötte be hallottam, hogy beköszön valaki és megjegyzi, hogy ja még nincs bekötve. Na kiderült Ő az altatóorvos, egy idősebb hölgy volt, még vele nem talákoztam.
Pár perc múlva visszajött az anesztes elküldött pisilni, kifújtam az orrom, modta, hogy köhögjek egy kicsit. Felhúztam a zacsikat a papucsra és séta a műtőbe. Felfeküdtem az ágyra, rám tették a tappancsokat a EKG-hoz lezsíjazták a lábam, megmérték a vérnyomásom és már mondta is az anesztes a kis aszisztensnőnek hogy szólhat a dokinak. Ekkor már láttam, hogy hozza a fecskendőt az altatóval. Ekkor jelent meg az idősebb hölgy aki megkérdezte a nevem, és hogy ilyen doktor vagyok, én még annyit tudtam mondani, hogy mérnök doktor és már aludtam is.
Jól ébredtem, az anesztes már mondta is, hogy 11 db petesejt lett. Örültem, de egy kicsit azon gondolkodtam a többi hová lett. Hát az elsőhöz képest azért jobb a helyzet (akkor 3 db volt), a másodiktól egy kicsit elmaradtunk (14 db).
Rajtunk kívül még egy beültetés volt, így nagy volt ma a nyugalom, így hagytak bennünket pihenni, a férjeket is beengették. Nem tudom mi volt a férjemmel, de szerintem az én idegességemet is "átvállalta", egyik alkalommal sem láttam még ilyen feszültnek.
2 óra után amikor már a második zacskó infúzió is lecsepegett, már nagyon kellett pisilni. Megkérdeztem, hogy kimehetek-e, mondták, hogy lassan igen. A hasam kicsit görcsölt és egy kicsit véreztem is. 11 óra körül már nagyon jól voltam, felöltöztem és az anesztes beszólt a dokinak, hogy végeztünk és hívjon be bennünket. Szépen lassan kisétáltunk és tényleg be is hítak. Mondtama férjemnek jöjjön be velem mert a Tanár Úrnál nagyon koncentrálni kell mit mondt és ilyen kómásan nehogy elfelejtsek valamit.
Mától megy a Crinone gél, megkaptam a zárójelentést és mosolyogva közölte, hogy holnap reggel telefonáljak és kedden reggel is. Ha van embrió akkor megmondják mikorra kell menni. Még annyit mondott, hogy ma még sokat pihenjek és sok folyadék és fehérjedús étrend.
Holnap háromnegyed 8-kor kell telefonálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése