Vasárnap éjszaka 1 órakor arra ébredtem, hogy görcsöl a hasam. Azt hittem már nagyon kell pisilnem (ugye ilyenkor is jobban szokott fájni) illetve félkómásan fel sem tudtam mérni mennyire is fáj valójában. Kimentem a WC-re, pisiltem, majd a WC-papíron vörös vérzést tapasztaltam....., na ekkor felébredtem. Azonnal ébresztettem a férjem, összeszórtam néhány dolgot, ha benn kell maradnom, megmosdottam.... vérzés több nem volt, csak barna pecsételés.
Fél óra múlva a kórházban voltunk. Az ügyeletes doktornő nagyon fiatal volt és az UH gép..... hát a 21. században nevetséges, hogy egy megyei kórházban az ügyeleti szobában ilyen rossz minőségű, régi, elavult UH van. Persze semmit nem látott rajta a doktornő, a leletemre azt írta szabálytalan petezsákban embrió sejthető, életjelenség nem látható.....(már 2 cm-es volt..... hát ku..va jó gép lehetett, ha ezt csak sejteni lehetett....). Felvette az adataimat és közölte reggel meg kell nézni egy jobb géppel. Eldönthettem, hogy maradok vagy hazamegyek. Mivel éjszaka már semmit nem csináltak volna így hazamentünk és legalább otthon együtt "aludtunk" a férjemmel. Reggel 7-re kellett benn lenni. Nem is részletezném az adminisztrációt......, mert amikor már pl. az 5. ember kérdezte meg tőlem mire vagyok allergiás és a műtőasztalon feküdve az aneszteziológus még mindig nem tudta, na akkor már marha mérges voltam..... hihetetlen....de legalább 4 papírra írták rá....hol kézzel hol géppel.....
Kontroll UH-t csinálta,k hasit, így kértem, hogy egy másik orvos is nézze meg hüvelyi UH-val. Az eredmény újra csak az volt, hogy nincs szívműködés. Eldőlt: műszeres befejezés szükséges. Az egyik doki kedves volt és biztatott a másik undok volt. A rendelő előtt várt a férjem, kiléptem és nem bírtam tovább, sírtam......
Persze hamar híre ment a 8. lombik-első terhesség kombónak. Én voltam az osztály aznapi "sztárja".
Mivel még nem szültem így méhszájtágítást végeztek, 9.15-kor került fel a laminária, nem volt kellemes, néhány másodpercig borzasztóan fájt, de utána jobb lett. Én azonnal elkezdtem vérezni, ahogy leszálltam a nőgyógyászati ágyról, egy hatalmas vértócsát hagytam magam alatt. 4 órát kellett várni a műtétig. Felvettek az osztályra és a következő 4 órát egy ágyban töltöttem.
Mivel a hormonok azok hormonok, a terhestünetek továbbra is megvoltak (és megvannak) így talán azt viseletem a legrosszabbul, hogy nem ehetek és ihatok, borzasztó hányingerem volt.
Kicsit görcsölt a hasam, mint egy menstruáció esetén (azt hittem durvább lesz) és továbbra is véreztem. Délután a saját lábamon sétáltam be a műtőbe. Kicsit nehezen ébredtem, de szerencsére nem kaptam ópiumszármazékot, így nem voltam rosszul. A hasam fájdogált, kaptam fájdalomcsillapítót így egész jól lettem. Véreztem...., ha felálltam úgy éreztem ömlik belőlem...hát szükség volt az extra betétre.
2 órával később már ihattam és 4 órával később már vacsorázhattam is. Az esti vizit után megkaptam a zárójelentést és hazaengedtek.
2 hét múlva kontroll vizsgálat és akkor már a szövettan eredménye is meglesz (tudom, ettől nem kell sokat várnom).
Este tudatosodott bennem, hogy apám 20 éve ezen a napon halt meg.....
Jaaj, Istenem, annyira igazságtalan ez, annyira sajnálom:'(((
VálaszTörlésNincsenek szavak, sok erőt kívánok Neked, mielőbbi testi és lelki felépülest! <3
Még olvasni is borzasztó :'(
VálaszTörlésNem értem,mi történt..Neked sem tudtak magyarázatot adni? Nekem 2,5 hete volt műszeres befejezésem a 8. héten, de mi a szívhangig sem jutottunk el...A legjobban az bosszant, h nem lehet tudni pontosan mi okozta. Az én tüneteim gyorsan elmúltak, de a vérzés két hétig tartott és a tesztem is halvány pozi volt most csütörtökön, kell egy hó, h kiürüljenek. Kitartást! Ugye maradt fagyibabátok?
VálaszTörlésPersze, hogy nem mondanak semmit, magyarázatot nem adnak. Remélem én is mihamarabb regenerálódok. Fagyibabáink vannak de nem tudom mikor lehet értük menni. Ki kell várni a 3-6 hónapot?
TörlésTovábbi javulást kívánok neked.
Köszi! Szerintem nem kell sokat várni, maximum 3 hónapot javasolhatnak a meddőségiben, de az is lehet, h kövi mensi után beültetnek egy fagyibabát, ha fizettek érte, de ezt nem tudom...Én csak úgy tudok regenerálódni, h tervezem a jövőt. Most pl. rá vagyok állva az újabb spontán terhességre, nem is védekezünk, mert ilyenkor a szervezetben lévő HCG-vel könnyebb teherbe esni. Balázs is a sikertelen lombik utáni hónapban fogant 4 és fél év gyötrelmei után, én hiszek ebben. Ha elfogadhatóak a férjed eredményei és neked még van legalább egy petevezetőd, akkor ilyenkor szuperek az esélyek ;) Igaz, Fülöp doki azt mondta, el fogom így újra veszíteni a babát, de én most próbálok a saját nőgyógyászomra hallgatni, aki szerint nem kell várni...
TörlésSok erőt kívánok Neked és nagyon sajnálom! :'(( Tényleg nagyon igazságtalan ez!
VálaszTörlésSajnálom nagyon, és borzasztóan igazságtalan ez. Tudom, min mentél keresztül, 2szeresen is. Próbáltam magamnak a természetes szelekcióval megmagyarázni, nem keresni plusz okot, és remélni, ha eddig sikerült eljutni, sikerülni fog tovább is! Tudom, ez irtó keserves pofon az élettől, de még mindig kevésbé fájdalmas, mint mikor 12 hetesen a szülőknek kell úgy dönteni, hogy véget kell vetni a kis életének. Talán nyújtson ez egy kis vigaszt, és ne add fel, sikerülni fog, meglátod! Ölellek és mihamarabbi felépülést testileg, lelkileg Neked és a férjednek is! ♡♡
VálaszTörlésHeni megpróbálok én sem kombinálni, ha mennie kellett, biztosan meg volt az oka. Én mindent megtettem annak érdekében, hogy velünk maradjon. Ismerem a történeted és sok erőt merítek belőle, hogy egyszer nekem is lehet szerencsém és sikerülhet.
TörlésNagyon rossz volt ezt olvasni, és főleg hogy annyi mindenen már keresztül mentél, és még ilyen rondán is bántak veled.
VálaszTörlésIgen egyértelműen én is azt gondolom hogy első trimeszteri vetélés (vagy missed vetélés - habár ez esetben mivel elkezdtél vérezni lehet hogy magától is megtörtént volna pár nap alatt) nagyon beteg pici embriót jelent.
Kitartást és erőt kívánok a felépüléshez.
Gyászoljátok meg és sírassátok meg a pici életkezdeményt.
Nagyon-nagyon sajnálom, Hanna... :(((( Kívánom, hogy mielőbb felépülj, és biztatlak, hogy mindennek ellenére NE ADD FEL!
VálaszTörlésMindenkinek köszönöm a vigasztaló és biztató szavakat, örülök, hogy ennyien vagytok nekem, még így ismeretlenül is.
VálaszTörlésIsmertek már, soha nem adom fel, tudom, hogy egyszer én is anya leszek.
Én 100%-osan biztos vagyok benne, hogy nemsokára anya leszel, sőt már az vagy, hiszen van egy angyalkád az égben.
TörlésNa látod, Hanna, ebben az egyben én is teljesen biztos vagyok: Te egy napon nagyon boldog édesanya leszel!!!
TörlésErre nincsenek szavak...együttérzek Veletek drága Hanna. Szívemből kívánom, hogy gyorsan felépülj, és mielőbb teljesülhessen a vágyad! Ölellek!
VálaszTörlésNem akarok közhelyet írni... :(
VálaszTörlésDe tudd, Veled vagyunk!