Punkció - 4 petesejt

Feltűnően nyugodt voltam reggel, na egy csapásra megváltozott amikor a Kaáli ajtaján beléptünk. Sokan voltak, de néhány percen belül jött is kedvecdokkerünk és közölte a férjemmel, hogy akkor most elrabol és hogy visszajön-e egyáltalán értem. Felkísért az öltözőbe és közölte, hogy teljesen öltözzek át. Most már értem a kisvirágos hálóinges bejegyzéseket, így gondoltam elődeimet követve én is egy ilyet választok. Persze fordítva vettem fel, így amikor kimentem az asszisztensnő lecseszett, hogy fordítva vegyem fel és hozzak lepedőt is. Majd irányított, hogy menjek balra, persze én jobbra mentem.... szóval egy kicsit bénáztam, de hát nem voltam túlságosan felvilágosítva. Elmentem a mosdóba és leültem, vártam. Nem láttam az órát, így nem tudom mennyi idő telhetett el, de soknak éreztem,  és egyre idegesebb voltam. Két lány volt még előttem.
Az altatós papíromra ráírtam, hogy nagyon rosszul szoktam lenni utána, így amikor besétáltam a műtőbe és felpattantam az ágyra, már kérdezte is az aneszteziológus doktornő, hogy valóban rosszul szoktam-e lenni. Mondtam, hogy igen, erre pedig megígérte, hogy most nem leszek. Szúrt egy vénát viszonylag könnyen, így mondtam is neki, hogy szerintem a nehezén túl vagyunk. Jött a szédülés és már aludtam is. Következő kép már az őrző, ahol a nővér közölte, hogy 4 db petesejt lett. Nem is tudtam, hogy ennek most örüljek, vagy szomorkodjak. De minden esetre van, így inkább örülök, remélem jó kis szívósak.
Nem volt hányingerem és a felültetés, átmászás a kényelmes fotelbe sem viselt meg, nevetgéltünk a többi lánnyal. Az anesztes is többször kinézett minden rendben-e. A végén rákérdeztem, hogy mit kaptam, a lényeg, hogy nem morfinszármazék volt.
10-re mentem, fél egykor már öltöztem és 1 órakor már úton voltunk hazafelé. A felöltözés után még mindent megbeszéltünk a dokival. Holnap délelőtt telefon, most lehet megint izgulni.