Ez az a betükombináció, amit legjobb ha nem tudja az ember, hogy mit jelent és soha nem is kell megtudnia. Ha ez egy lombikos blogban tűnik fel akkor meg csak a lehető legrosszabat jelenti vagy egy kicsit pozitívabban nézve a dolgot valami más kezdetét.
Szóval a TEGYESZ a Területi Gyermekjóléti Szakszolgálat rövidítése akik az örökbefogadással foglalkoznak.
Igen kérem jelentem listára kerültünk, száz valahanyadikak vagyunk a megyei listán.
Két órát beszélgettünk a tanácsadó nővel aki nagyon kedves volt és részletesen mindent elmondott, példával illusztrált, hogy megértsük a nyers jogi szöveget. Összeírtuk mire is vagyunk kiváncsiak, de még ott is sok kérdés eszembe jutott. Fel is kavart a dolog rendesen. Olyan felemás érzéseim vannak. Ahogy ültünk a folyosón és vártunk a sorunkra egy kicsit elgondolkodtam, hogy mit is keresünk ott.
A jó, hogy tudom ebből előbb vagy utóbb lesz "gyerekünk" (hát valószínűbb utóbb), de mivel mától a listán vagyunk telhetnek a hónapok, évek. Jó esetben amennyi mögöttünk van annyi van még előttünk. Várni kell..., de tudom, hogy lesz egy baba akit nekünk kell felnevelni, szeretni......
A rossz, hogy rengeteg félelmem van a dologgal kapcsolatosan. Annyi minden jár a fejemben most frissen, hogy egyenlőre úgy érzem meg sem tudom fogalmazni rendesen. A félelem leginkább a fájdalommal párosul, ami pedig könnyeket csal a szemebe. Remélem sikerül ezeket a dolgokat letisztázni. Remélem, hogy segít benne a pszihológus és a férjem. Megkaptam egy anyuka telefonszámát is aki nemrégen fogadott örökbe.
A legnagyobb félelmem, hogy tudom-e majd sajátomként szeretni, vajon egészséges-e és milyen származású.
Nagyon bonyolult ez az egész folyamat, de mostmár kezdem átlátni.
Egy újabb lépést tettünk előre
Úgy éreztem ez az a hely, ahol bármit elmondhatok. A babaprojekt megpróbáltatásait írom le, amit csak azok értenek meg igazán, akik keresztül mentek ezen.
2014. január 27., hétfő
2014. január 15., szerda
Parádfürdői fejlemények
Ma felhívtam a Parádfürdői dokit, és fel tud venni az osztályára. Úgy néz ki február 24-től.
Nem volt túl információ közlő, így még azt sem tudom mennyi időt fogok ott tölteni, de megyek az már biztos :))).
Nem volt túl információ közlő, így még azt sem tudom mennyi időt fogok ott tölteni, de megyek az már biztos :))).
2014. január 10., péntek
Nőgyógyásznál
Úgy tűnik fizikálisan minden rendben, de a hormonrendszerem van egy kicsit oda, kell még neki egy kis idő míg helyreáll. 20. nap 3 mm-es méhnyálkahártyám van és egy 15 mm-es tüsző van a jobb petefészekben, ami lehet hogy maradó, de peteérés ebben a ciklusban még nem volt.
Pecsételés még mindíg van, de egyre kevesebb.
Ja és bejelentettem az örökbefogadási szándékunkat, így kapunk egy tájékoztatót az egész folyamatról és ha azt áttanulmányoztuk és beszereztük a szükséges papírokat akkor személyesen kell elindítani a kérelmet.
Pecsételés még mindíg van, de egyre kevesebb.
Ja és bejelentettem az örökbefogadási szándékunkat, így kapunk egy tájékoztatót az egész folyamatról és ha azt áttanulmányoztuk és beszereztük a szükséges papírokat akkor személyesen kell elindítani a kérelmet.
2014. január 7., kedd
Nőgyógyász holnap
Holnapra bejelentkeztem a magán nőgyógyászomhoz. A decemberi menstruációm óta még mindíg barna pecsételésem van (12 napja) . Egy kukucsra elmegyek, úgy sem voltam már nála másfél éve.
2013. december 30., hétfő
Parádfürdői infó
Beszéltem Suskó doktor Úrral, de nem sok jót mondott.
December 31.-ével bezár az osztályuk.
Próbálják intézni valamilyen formában a további működést, de egyenlőre semmit sem tudott mondani. Azt kérte küljem el a leleteim akkor gyárt belőle egy beutalót és mivel áprilisra van tervezve a lombik ezért van időnk. Márciusra ütemezzük a kúrát.
Küldöm a leleteket és várunk, vajon milyen formában működhet tovább az osztályuk.
A férjem szerint nagyon szerencsétlenek vagyunk mostanában, erre példa ez is. Miért pont most kell ennek is akadozni? Úgy érzem mindíg görgetnek elénk még egy kis akadályt.
December 31.-ével bezár az osztályuk.
Próbálják intézni valamilyen formában a további működést, de egyenlőre semmit sem tudott mondani. Azt kérte küljem el a leleteim akkor gyárt belőle egy beutalót és mivel áprilisra van tervezve a lombik ezért van időnk. Márciusra ütemezzük a kúrát.
Küldöm a leleteket és várunk, vajon milyen formában működhet tovább az osztályuk.
A férjem szerint nagyon szerencsétlenek vagyunk mostanában, erre példa ez is. Miért pont most kell ennek is akadozni? Úgy érzem mindíg görgetnek elénk még egy kis akadályt.
2013 évi összefoglaló
Megtetszett Martinánál az éves összefoglaló, így én is végiggondoltam.
Sok minden történt velünk, 4 lombikon vagyunk túl ebben az évben, amelyből 2-t biokémiai terhességgel zártam.
2012 decemberében volt az első lombik amit szintén karácsony előtt tudtunk meg, hogy nem sikerült, így az ünnepekek és az új év nem kezdődött valami jól. Szomorú voltam, hogy 3 hónapot várni kell a következőig.
De januárban megcsörrent a telefonom, hogy van egy kísérleti program amelybe mi is beleférünk, gondoljam meg. Először nem akartam, de amikor lementem az intézetbe és elmondták mi is ez az egész akkor belevágtunk. Minden injekciót megkaptunk egy kék hűtőtáskába (kék táskásoknak neveztek bennünket :)), és nem számított bele a tb támogatott lombikokba. Persze a leállító szuri után nem akart megjönni így majdnem kizártak a programból, de végülis nagy nehezen csak megjött és kezdőthetett a 2. lombik.
Az egész február azzal telt, hogy minden második nap vérvétel, UH még hétvégén is és a szuriktól elég szarul voltam, de szépen növekedtek a tüszők.
Márciusban punkcuió (13 db petesejt) és transzfer (2 db 8 sejtes) és még 3 db-ot fagyasztottak is.
Eredmény: punkció után 11 nap barnázás és rendesen véreztem mire menni kellett tesztelni.
Azonnal menni akartunk a fagyibabákért így április méhnyálkavastagítással telt, de sajnos nem ébredtek fel, így nem volt beültetés.
Mivel a kísérleti program nem tb támogatott volt, így nem kellett 3 hónapot várni, így azonnal kezdtük a 3. lombikot és ekkor indult a blog is.
Májusban punkció (11db petesejt) és tarnaszfer (2 db blasztociszta). Eredmény: nagyon halvány pozitív vizeletteszt, de 2 napra rá megjött, biokémiai terhesség.
Június orvoshoz szaladgálással telt: immunológia, genetika, haematológia...persze minden negatív lett. A geneteikai vizsgálatnál találtak két heterozigóta allélt, de erre irattam fel nagy molekukasúlyú heparint (fraxiparine) a hematológussal és vártam a következő lombikot.
Júliusban indult a 4. lombik.
Augusztusban punkció (15 db petesejt), de a transzfer elmaradt, mert egyetlen embrió sem érte el a blasztociszta állapotot. Óriási szívfájdalom volt, hogy a sok injekció és szenvedés után esélyt sem kaptunk.
Szeptemberben elkezdtem pszihológushoz járni, úgy gondoltam majd segít feldolgozni az előző sikertelenségeket és segít felkészülni a következő lombikra. Autogén tréninget kezdtünk, ami elég jól ment és használtam a következő lombik alkalmavál.
Októberben IR vizsgálatot is csináltattam, persze negatív lett és visszamentem az intézebe is. Lejártak a vizsgálataink, így kenetvétel, spermavizsgálat.... is volt.
Minden rendben volt, így novemberben kezdődött az 5. lombik.
Decemberben punkció (10 db petesejt) és transzfer (1 db blasztociszta). Eredmény: ugyan az mint májusban, a punkció után 12 nap megint barnáztam, pedig most még progeszteron injekciót is kaptam. Az intézetben halvány pozitív teszt, de rá két napra megjött. Újabb biokémiai terhesség.
Szóval az egész év a lombikok körül forgott nem nagyon volt időm másra. Jó lenne ha a következő év összegzésénél legalább egy pozitív tesztet fel tudnánk mutatni.
A blog írás sokat segített és remélem nem csak nekem, hanem sorstársaimnak is. Úgy gondolom nincs kellő tájékozattás az orvosok részéről és sok mindent nekem (nekünk) kell kitalálni. Egyre többször elegyedek szóba az intézetben is lányokkal, de néha úgy érzem, hogy azt sem tudják miért vannak ott és hogy mi történik velük azt meg főleg nem. Bár lehet, hogy néha jobb a tudatlanság.
Amit még nem szabad elfelejtenem az a rengeteg kedves szó, biztatás és tanács amit Tőletek kaptam, köszönöm.
Most próbálom lerendezni Parádfürdőt, beszéltem a dokival, de kérte, hogy később hívjam vissza.
Áprilisban pedig 6. lombik.
Sok minden történt velünk, 4 lombikon vagyunk túl ebben az évben, amelyből 2-t biokémiai terhességgel zártam.
2012 decemberében volt az első lombik amit szintén karácsony előtt tudtunk meg, hogy nem sikerült, így az ünnepekek és az új év nem kezdődött valami jól. Szomorú voltam, hogy 3 hónapot várni kell a következőig.
De januárban megcsörrent a telefonom, hogy van egy kísérleti program amelybe mi is beleférünk, gondoljam meg. Először nem akartam, de amikor lementem az intézetbe és elmondták mi is ez az egész akkor belevágtunk. Minden injekciót megkaptunk egy kék hűtőtáskába (kék táskásoknak neveztek bennünket :)), és nem számított bele a tb támogatott lombikokba. Persze a leállító szuri után nem akart megjönni így majdnem kizártak a programból, de végülis nagy nehezen csak megjött és kezdőthetett a 2. lombik.
Az egész február azzal telt, hogy minden második nap vérvétel, UH még hétvégén is és a szuriktól elég szarul voltam, de szépen növekedtek a tüszők.
Márciusban punkcuió (13 db petesejt) és transzfer (2 db 8 sejtes) és még 3 db-ot fagyasztottak is.
Eredmény: punkció után 11 nap barnázás és rendesen véreztem mire menni kellett tesztelni.
Azonnal menni akartunk a fagyibabákért így április méhnyálkavastagítással telt, de sajnos nem ébredtek fel, így nem volt beültetés.
Mivel a kísérleti program nem tb támogatott volt, így nem kellett 3 hónapot várni, így azonnal kezdtük a 3. lombikot és ekkor indult a blog is.
Májusban punkció (11db petesejt) és tarnaszfer (2 db blasztociszta). Eredmény: nagyon halvány pozitív vizeletteszt, de 2 napra rá megjött, biokémiai terhesség.
Június orvoshoz szaladgálással telt: immunológia, genetika, haematológia...persze minden negatív lett. A geneteikai vizsgálatnál találtak két heterozigóta allélt, de erre irattam fel nagy molekukasúlyú heparint (fraxiparine) a hematológussal és vártam a következő lombikot.
Júliusban indult a 4. lombik.
Augusztusban punkció (15 db petesejt), de a transzfer elmaradt, mert egyetlen embrió sem érte el a blasztociszta állapotot. Óriási szívfájdalom volt, hogy a sok injekció és szenvedés után esélyt sem kaptunk.
Szeptemberben elkezdtem pszihológushoz járni, úgy gondoltam majd segít feldolgozni az előző sikertelenségeket és segít felkészülni a következő lombikra. Autogén tréninget kezdtünk, ami elég jól ment és használtam a következő lombik alkalmavál.
Októberben IR vizsgálatot is csináltattam, persze negatív lett és visszamentem az intézebe is. Lejártak a vizsgálataink, így kenetvétel, spermavizsgálat.... is volt.
Minden rendben volt, így novemberben kezdődött az 5. lombik.
Decemberben punkció (10 db petesejt) és transzfer (1 db blasztociszta). Eredmény: ugyan az mint májusban, a punkció után 12 nap megint barnáztam, pedig most még progeszteron injekciót is kaptam. Az intézetben halvány pozitív teszt, de rá két napra megjött. Újabb biokémiai terhesség.
Szóval az egész év a lombikok körül forgott nem nagyon volt időm másra. Jó lenne ha a következő év összegzésénél legalább egy pozitív tesztet fel tudnánk mutatni.
A blog írás sokat segített és remélem nem csak nekem, hanem sorstársaimnak is. Úgy gondolom nincs kellő tájékozattás az orvosok részéről és sok mindent nekem (nekünk) kell kitalálni. Egyre többször elegyedek szóba az intézetben is lányokkal, de néha úgy érzem, hogy azt sem tudják miért vannak ott és hogy mi történik velük azt meg főleg nem. Bár lehet, hogy néha jobb a tudatlanság.
Amit még nem szabad elfelejtenem az a rengeteg kedves szó, biztatás és tanács amit Tőletek kaptam, köszönöm.
Most próbálom lerendezni Parádfürdőt, beszéltem a dokival, de kérte, hogy később hívjam vissza.
Áprilisban pedig 6. lombik.
2013. december 27., péntek
Újabb lezárás
Ma végleg lezártuk az előző lombikot, méhnyálkahártya 3 mm, petefészkek normál nagyságúak, ciszta nem látható. A tavaszihoz hasonlóan egy újabb biokémiai terhesség.
Tudtam előre mit fog mondani a doki: "Csinálni kell a következőt!"
Mivel az új eü törvények korlátozzák az egy hónapban végezhető beavatkozások számát így a mi intézetünkben is csak áprilisra tudtak előjegyezni. A 3 hónapot a két punkció között így is úgy is ki kell várni ha tb támogatottan akarjuk (és amíg van még lehetőségünk addig úgy akarjuk), most majd 4 hónap lesz. Márciusban kell jelentkeznem a ciklus 21. napján.
Rákárdeztem Parádfürdőre is de egy nagy nem volt a válasz, erre nem használ, nem tudom, van-e értelme hajtani ezt a vonalat, vagy akár másikat vagy tényleg csak csinálni kell.
Egy dolgot nagyon szeretnék, az alloimmun vizsgálatot megcsináltatni és elindítani az örökbefogadást, de ezt még meg kell beszélnünk a férjemmel.
Megpróbálom élni az életem a következő 3 hónapban, próbálok sportolni, helyesen táplálkozni, feltöltődni. Tavasszal újra kezdjük, addig egy kis szünet.
Tudtam előre mit fog mondani a doki: "Csinálni kell a következőt!"
Mivel az új eü törvények korlátozzák az egy hónapban végezhető beavatkozások számát így a mi intézetünkben is csak áprilisra tudtak előjegyezni. A 3 hónapot a két punkció között így is úgy is ki kell várni ha tb támogatottan akarjuk (és amíg van még lehetőségünk addig úgy akarjuk), most majd 4 hónap lesz. Márciusban kell jelentkeznem a ciklus 21. napján.
Rákárdeztem Parádfürdőre is de egy nagy nem volt a válasz, erre nem használ, nem tudom, van-e értelme hajtani ezt a vonalat, vagy akár másikat vagy tényleg csak csinálni kell.
Egy dolgot nagyon szeretnék, az alloimmun vizsgálatot megcsináltatni és elindítani az örökbefogadást, de ezt még meg kell beszélnünk a férjemmel.
Megpróbálom élni az életem a következő 3 hónapban, próbálok sportolni, helyesen táplálkozni, feltöltődni. Tavasszal újra kezdjük, addig egy kis szünet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)