6. lombik avagy a kezdetektől a végig

Amikor Parádfürdőről hazajöttem, következő héten indult a leállító. Persze megint elég nehéz volt eldöntenie a dokinak, hogy mikor induljon a leállító, mert 21. napon még nem volt peteérése, de volt két szép tüszőm. Azt mondta, ha elhisszük ezeknek a tüszőknek, hogy még megérnek akkor akár 10-14 nap múlva is ráérnék elkezdeni szűrni a suprefactot, de ha nem hiszünk nekik akkor néhány nap múlva kezdeni kellene. Az volt a veszély, hogy ha tűszőérés előtt vagy annak környékén kezdem el a szurikat, akkor nagyon elhúzódik a ciklus. De találtunk egy köztes alkalmat amikor kezdtem a leállító szurikat. A ciklusom sem húzódott el jobban mint máskor szokott. A 3. napi uh azonban még mindig ott volt a két tüsző a jobb petefészekben. Nem tudtam, hogy ez most mit jelent, egy kicsit megijedtem. De Tanár Úr nem csinált belőle nagy ügyet, kicsit gondolkodott és kitalálta mikor induljon a Gonal-f. Hasonló adagban, mint eddig, néhány napig emelt adag ment.

A tüszők szépen fejlődtek.

Eljött a leszívás időpontja: 15 petesejt. Boldog voltam :)). De közben olyan rosszul, hogy mint még soha. 8 órakor én voltam az első, de délután 2-kor még azzal küzdöttem, hogy feltudok-e egyáltalán ülni, anélkül, hogy elájuljak. Mérhetetlen vérnyomás, 50-es pulzus, a hasam is borzalmasan fájt. Kaptam sok-sok infúziót, egyik zacsit hozták a másik után és kaptam fájdalomcsillapítót is.

Szóval minél több beavatkozás volt annál rosszabbul viseltem. Két napig meggörnyedve jártam, még az ágyban való megfordulás is percekig tartott. A rengeteg folyadéktól 20 percenkét jártam pisilni.

Másnap reggel telefonáltam, de szomorú hírrel fogadta, csak 5 db termékenyült meg és osztódott másnapra. Nagyon szomorú voltam és ehhez még fizikai fájdalom is társult. Én már majdnem lemondtam róluk. A férjem biztatott, hogy erősek és kibírják 5 napos korukig, hiszen megint blasztociszta beültetést terveztek.

4. napra már elég jól voltam, de még mindig nem voltam tökéletesen, hasam felpuffadva és egész nap hányingerem volt, ha ettem azért, ha nem azért. Ezen a napon a 3. napi állapotot tudta mondani, amikor is még mind az 5 embrió megvolt.

5. napra a hányinger továbbra sem enyhült. Telefon reggel az intézetbe, még 2 embrió volt, de egyik sem érte el a blasztociszta állapotot, így még egy nap várakozás következett.

6. nap reggel újra telefon....csak úgy zakatolt a szívem. Alig aludtam egész éjszaka....De a biológus szomorú, együtt érző hangja közölte, hogy sajnos mindkét embrió elhalt, így nem lesz beültetés.
Valami hatalmas nyílalt belém, annyira fájt belül, hogy majd meg őrültem, alig tudtam megszólalni.
Fizikálisan is szarul vagyok, de most már lelkileg is.

Most már szinte biztos, hogy nem lesz vérszerinti gyermekem. Szomorú, de tudomásul kell vennem. :(((

Örökbefogadói tanfolyam

Parádfürdő előtt ezt is megcsináltuk, ugyebár nem a helyi TEGYESZ-nél hanem Budapesten az Ágacska alapítványnál. A legjobb döntés volt amit hozhattunk, sok-sok élménnyel és válaszokra talált kérdésekkel zártuk a három napot. Akik ezen az úton járnak csak javasolni tudom.

Számomra a legnagyobb pluszt az jelentette, hogy a két hölgy aki tartotta a foglakozást, nem csak kiváló szakember, hanem gyakorló örökbefogadó szülő is. Az egyikőjüknek csecsemőkorban örökbefogadott gyerekei már 14 és 17 évesek, így sok mindent megéltek már. A másik hölgyé pedig szintén csecsemőkorban örökbefogadott és már 6 éves. Rengeteg példát hoztak saját gyermekeikkel. Nekem ezek a nem csak tankönyvből felhozott példák igen csak igazivá tették ezt az egészet. Minden kérdésemre választ kaptam és amiben bizonytalan voltam abban is sikerült megerősödnöm. Nem mondom, hogy most már semmi kételyem nincs, de megerősített abban, hogy ha más úton nem, akkor így lesz gyermekünk. Eltudjuk ezt fogadni, fogjuk tudni kezelni.

A TEGYESZ-nél való jelentkezésünkkel a sorba bekerültünk, 104-ek vagyunk. De rájöttünk, hogy újszülöttet állami kalapból nem kaphatunk, mert mire a bürokratikus rendszerben a gyermek örökbe fogadhatóvá válik kb. 4 hónap eltelik. Ami még belefér az általunk megjelölt 0-6 hónapba, de ezt így finoman közölték, hogy ez így megy, ezzel számoljunk.


 Az alapítványoknál más a helyzet. Az ő céljuk, hogy az életvezetési nehézséggel bíró krízisterhes anyát felkarolják és ha gyermekéről lemond akkor annak szülőket találjanak, így lehetséges, hogy néhány napos újszülöttet vigyen haza az ember a kórházból.
Ahhoz, hogy alapítványoknál is tudjunk jelentkezni már kell a jogerős határozat, hogy alkalmasak vagyunk örökbefogadásra. Ezt a Gyámhivatal állítja ki aki a Tegyesztől megkapott anyag alapján dönt (pszichológiai vizsgálat, környezettanulmány és a tanfolyam elvégzése).
Természetesen beláttuk, hogy számunkra ez az út járható.
A várakozás hosszú....... 2-5 év. Ki mennyire szerencsés és mennyire elfogadó.
És.... MEGÉRKEZTT A JOGERŐS HATÁROZATUNK!!!!! Indulhat az alapítványok felkeresése.

Engem ez hihetetlenül megnyugtat hogy tudom, hogy lesz gyerekem, ennek az útnak csak jó vége lehet. Ez az út sem rövid, de ez a várakozásról és türelemről szól. Tudom, hogy születni fog egy olyan gyerek, aki a mi gyerekünk lesz.

3 hét Parádfürdőn, mindenhol jó de legjobb otthon

A harmadik héten is minden ugyan úgy zajlott mint előtte, bár már lényegesen könnyebb volt tartani a diétát, nem voltam már annyira éhes. A 24 órás eltávot is megkaptam, így voltam az intézetben 21. nap-on. Most is úgy jártam, hogy nem volt még peteérésem, így elég nehéz volt kitalálni mikor is induljon a Suprefact, de azért kompromisszumot kötöttünk.
A szülinapomat egy kis eperrel és kölesgolyóval ünnepeltük a szobatársammal, és este egy kis youtube-ról számkérős táncolós estet rendeztünk a szobában (volt ott lambada, meg Lagzi Lajcsi is). Még jó, hogy ez péntek este volt és nem sokan voltak a kórházban, a nővérek meg nem igazán foglalkoztak velünk.
A diéta eredménye 3 hét alatt -4 kiló. Itthon is tartom és szépen lassan csúsznak tovább a kilók.
Anyukámék is meglátogattak a szülinapomon amimmel egy kis Mátra körutas kirándulás is belefért.

Tulajdonképpen teljes testi és lelki feltöltődéssel értem haza, remélem ez majd meghozza gyümölcsét a következő lombiknál.